Befektetés

 6

Készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló
2. Helyzetértékelés

2.1. Földrajz
2.2. Természeti környezet és élővilág
2.3. Társadalom és kultúra
2.4. Közlekedés
2.5. Gazdaság
2.6. Fejlesztési politika

2.7. Adatelemzés

2.8. SWOT elemzés

2.9. Aktuális fejlesztési ötletek a Tisza-tó térségében

3. A befektetéseket befolyásoló, várható fontosabb trendek

3.1. Klímaváltozás
3.2. Demográfia és migráció
3.3. Gazdasági trendek
3.4. Energiatermelés változása
4. A befektetők szempontrendszerének ismertetése és a potenciális befektetők azonosítása

4.1. Befektetői szempontrendszer
4.2. Potenciális befektetői azonosítása
5. Stratégia célrendszere, végrehajtási lépések és kockázatok

5.1. Előzmények
5.2. A stratégia alkotás jelentősége, célrendszere és folyamata
5.3. A Tisza-tó térségének befektetés ösztönző stratégia alkotási lépései
5.4. A stratégia végrehajtásának kockázatai
6. Felhasznált források
Melléklet

1. Vezetői összefoglaló

A Tisza-tó Fejlesztési Kft. megbízásából a RowanHill Global Kft. elkészítette a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács illetékességi területén található 43 településhez kapcsolódó megalapozó adatbázis létrehozását és az arra épülő befektetés ösztönzési stratégiát.

A munka során kérdőíves adatfelmérés történt (lásd 1. sz, melléklet), amit a néhány térségi polgármesterrel lefolytatott és helyszíni bejárással egybe kötött megbeszélés egészített ki.

A begyűjtött információk alátámasztották a Tisza-tavi térségről korábban már több formában elhangzott vagy megjelent megállapításokat, amely szerint a meglévő negatív folyamatok, – leszakadás, növekvő munkanélküliség, elvándorlás – tendenciának megfordításához szükséges, hogy a többféle hátránnyal küzdőt Tisza-tó térsége az Országos Területfejlesztési Koncepcióban is kiemeltként kerüljön nevesítésre és ezzel párhuzamosan középtávú komplex fejlesztési program kerüljön kidolgozásra, amelyhez megtörténik a szükséges pénzügyi erőforrások hozzárendelése is.

Fő célkitűzés a térség pozitív jövőképének meghatározása, amely a meglévő unikális adottságokra építve lehetne az öko- és egészségturizmus, valamint a természet közeli szabadidős tevékenységek hazája, illetve a fenntartható fejlődés alternatív útjait kereső innovációjának inkubátor terepe, amely javuló életszínvonalat és perspektívát biztosít az ott élőknek.

A fenti jövőképre épített stratégia végrehajtása eredményeként előmozdítható, hogy a Tisza-tó térsége kiegyensúlyozott kultúrtájak hálózatává váljon. Ennek eléréséhez szükség van összehangolt vízügyi, környezetvédelmi, energetikai, turisztikai és vidékfejlesztésre, a népességmegtartó képesség növelése a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a képzettség és az egészségi állapot javítása, infrastrukturális felzárkóztatás folytatása segítségével.

A meghatározott befektetés ösztönzési stratégia eredményességének alapfeltétele a leromlott úthálózat felújítása, mert ennek hiányában sem a befektetők, sem a turisták nem fogják felkeresni a térséget. Ezen felül szükséges olyan környezet megteremtése, amely vonzóvá teszi a vállalkozások számára a letelepedést. Ezt a vonzást azonban más jelenti a magas környezeti tőkével rendelkező vízpart közeli települések esetében és más az inkább a gazdasági tőkével bíró területeknek. Ennek megfelelően párhuzamosan kell fejleszteni az átfogó, térségi turisztikai infrastruktúrát (kikötők, sétányok kialakítása, kerékpárutak építése, tájékoztató táblarendszer kiépítése, turisztikai attrakciók létrehozása) és a lokális ipari területi alapinfrastruktúrát, amely eltérő szegmensekben működő vállalkozásoknak jelent vonzó lehetőséget.

A térség kiemelkedő természeti értékeinek megőrzése és a fenntartató és környezetbarát fejlődés érekében támogatni kell a megújuló energiát használó projektek létrehozását, illetve az ebben a szcénában aktív innovatív kezdeményezéseket.

A térségi fejlesztések sikeréhez elengedhetetlen az egységes marketing koncepció (termék és image) kialakítása, közös rendezvény menedzsment, valamint promóció.

A központi kormányzati, az érintett megyék és a települések szoros és a fentiekben bemutatott célok mentén történő együttműködése esetén bizalommal várható, hogy a Tisza-tó térsége üzleti lehetőségek, életminőség, turisztikai karakter és vonzerő tekintetében középtávon fel tud zárkózni a Balaton régióhoz, és pozitív példát tud mutatni az más leszakadó területeinek is.

2. Helyzetértékelés

A vizsgált terület átfogó bemutatását és jellemzését a településektől kapott – illetve ahol azok hiányában szükséges – a nyilvánosan elérhető adatok vázlatos elemzése követi.

7

8

  Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács illetékességi területén 43 település található, amelyek közigazgatásilag 4 megyébe (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok) és 10 járásba sorolhatóak. Északról a Heves, Poroszló, Polgár vonal, délről pedig Nagykörű, Kunhegyes és Karcag vonal határolja a Tisza folyó és Hortobágyi Nemzeti Park által közrefogott területet.

2.1 Földrajz

A Tisza-tó térsége négy megye határánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál helyezkedik el. Fekvéséből adódóan a táj nagyon változatos, itt az alföldi, dombvidéki és ártéri jellegű tájrészletek egyaránt megtalálhatóak. A térség vázát a Tisza-folyó, ill. a Tisza-tó alkotja, a Tisza folyóra, mint meghatározó térszerkezeti elemre fűződnek fel a Hortobágy és a Borsodi Mezőség országos jelentőségű ökológiai rendszerei, amelyek északi irányban a Bükk, délen pedig Nagykunság foglal keretbe. Ez a táj, adottságaival, élővilágával, tájszerkezetével sajátságos ökológiai rendszert alkot.

A Tisza-tó kialakítása óta eltelt bő három évtized alatt, ellentmondásos és beavatkozást igénylő folyamatok játszódtak le a térségben. A kiskörei létesítmény a duzzasztással és 127 km2-nyi vízfelület kialakításával hatalmas léptékű táji és településszerkezeti átalakulásokat vont maga után. Ezek a változások megváltoztatták a térség addigi területhasználatát és jellegét.

2.2. Természeti környezet és élővilág

A Tisza szabályozása után az Alföld mocsaras, vízjárta területei átalakultak, a térségben szabadon csapongó Tisza kiszorult e tájról. A területen megrekedt vizek, majd az épített halastavak továbbra is képesek voltak biztosítani Európa legfontosabb madárvonulási centrumának a fennmaradását. A Hortobágyi Nemzeti Park területéből a vizes élőhelyek zömét a nemzetközi vízimadár-védelem nemzetközi rangú vizes élőhelynek jelölte ki, amely a Poroszlói-medence hozzácsatolásával további mintegy 3648 ha-ral bővült.

9

A Tisza-tó a Tisza folyó felduzzasztásával létrehozott mesterséges tározó. Jó része a Hortobágyi Nemzeti Park különálló területe (7100,9 ha). A másodlagosan kialakított tározót keresztülszeli a 33-as fő közlekedési út. Az úttól északra fekvő területen a Hortobágyi Nemzeti Park kialakításával egy időben (1973) a nemzeti parkhoz csatlakozó természetvédelmi területként jött létre a Tiszafüredi Madárrezervátum. A terület 1979 óta a Ramsari konvenció értelmében is védelmet élvez. 1993-ban a területet nemzeti parki rangra emelték és a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz csatolták. A védetté nyilvánítás a Poroszlói medence legértékesebb részének, a Tisza, Kis-Tisza V. sz. öblítő csatornája, Balázs-fok által határolt területnek a védelem alá helyezésével folytatódott 1996-ban. Ezzel a bővítéssel a teljes tározótér közel kétharmadát védik a természetvédelmi jogszabályok.

A Tisza-tó felső, (Tiszavalki és részben Poroszlói) sekély vizű öbleinek jelentős részét vízi növényzet borítja (sulyom, érdes tócsagaz) borítják. A víztér jellegéből adódó szúnyoginvázió környezetkímélő visszaszorítása nem problémamentes. A térséget érintő folyók, patakok, öntözőcsatornák, szivárgók esetenként szennyezettek, de az itt található több mint 30 holtág állapota sem mindig kielégítő.

Az élővilág sokszínűsége, az ökoszisztémák változatossága, a természet közeli területek egyed- és fajtagazdagsága alapján a Tisza-tó térsége Magyarország, de Európa többi országaihoz viszonyítva is a természeti értékekben gazdag területek közé tartozik. A Tisza-tavi térség területének közel 1/3-a védett, amely országosan is magas arány. Az országos jelentőségű védett természeti területek között nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek egyaránt találhatók, melyek kiterjedése összesen több mint 80 000 ha. A védett természeti területek még további bővítése tervezett.

A Natura 2000 területek szabályozásáról szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében a különleges madárvédelemi területek mellett a különleges természet megőrzési területnek és a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területek is megnevezésre kerültek. A Tisza-tó látogatása ezért a nemzeti park által kijelölt ösvényeken szakavatott vezetéssel lehetséges.

A térség másik fontos természeti pólusa a Hortobágyi Nemzeti Park területe, amely közel 82 ezer hektáron terül el és 1982. óta szerepel a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listáján. A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. E mellett néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén.

A fenti két jelentős természetvédelmi terület mellett itt találhatók még a Közép-Tisza Tájvédelmi Körzet, illetve a Hevesi Puszták Tájvédelmi körzet is.

2.3. Társadalom és kultúra

A Tisza-tó térségére is érvényes az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) megállapításai, mely szerint generációkra kiható erős trend: a társadalom túlzott megosztottsága és a széttöredezettsége az életmód, a foglalkoztatottság, az iskolázottság és a fogyasztás szempontjából. Az OFTK megállapításai, miszerint kialakult „egy erőteljes területi szegregáltság” és jellemző „az egyre erőteljesebb etnicizálódás”, a vizsgált területi, társadalmi folyamataira is állnak.

A településrendszert a falvak magas aránya (87%) jellemzi, kevés a városi jellegű település. A települések közel 2/3-a tartozik a 2000 fő alatti népességkategóriába, de a városok átlagos népessége sem magas (a városok felének lakos száma 10 ezer fő alatti, további négy városé 10 és 20 ezer fő közötti.

A humán erőforrásokat tekintve a térség lakónépessége 2003-ban 226 ezer fő volt, 3000 fővel kevesebb, mint az 1990-es népszámláláskor regisztráltak. A csökkenést negatív természetes szaporodás és vándorlási veszteség okozta. A térségre általában jellemző a fiatal korosztálynál magasabb időskorú arány, de az elöregedés mértéke valamivel alatta marad az érintett megyei és az országos átlagoknak. A társadalmon belül nő a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum aránya is. A térségben a lakosság jelentős része munkanélküli.

A térségben még sok településen él a népművészet, a hagyományos kézműipar (kosárfonás, gyékényszövés, fazekasság, hímzés, kerámiafestés).

2.4. Közlekedés

A Tisza-tó térségét északról közelíti az M3-as autópálya, ami így Budapestről könnyen, – másfél óra alatt – megközelíthetővé teszi. Észak felé Eger, Keleten Miskolc és Debrecen, délről Szolnok egy-egy órán belül elérhető autóval, ugyanakkor a 3-4-5 számjegyű utak nagyon sok helyen leromlott állapotúak, felújításuk, megerősítésük szükségesé vált.

Elsősorban az autópálya, illetve annak elérhetősége jelentősen javítja a térség, különösen Polgár logisztikai jelentőségét. A térségben nem található repülőtér, de a debreceni repülőtér egyre bővülő kínálata és kapcsolatai az Tisza-tó keleti felében kedvező hatással bírnak.

Vasúti megközelítés korlátozott, mert a fő vonalak elkerülik a térséget; északról, Füzesabonynál a 80- as fővonal (Budapest-Miskolc ), délről Karcagnál pedig a 100-as fővonal ( Budapest-Debrecen) halad el. Magához a Tisza-tóig csak mellékvonalakon lehet eljutni.

Kerékpáros nyomvonalak jelenleg főleg a jelentős gépjármű forgalmú főutak belterületi szakaszai mentén találhatók önállóan kiépítve, így elsősorban belterületi forgalmi igényt elégítenek ki. A turisztikai célú kerékpározás az utóbbi időben van fellendülőben, melynek oka a természeti helyekre irányuló kirándulás növekvő népszerűsége. Nyaranta autóval járható a Tisza-tó, ill. a Tisza gátja Poroszlótól Tiszafüredig, amely kiegészítésekkel alkalmas lehet a Tisza-tó körüli kerékpáros nyomvonal kialakítására.

A hajózás fejlesztése az egyedülállóan természetes állapotú Tiszán a jelenlegi állapot megtartásával javasolható. A Tisza-tavon a kézzel és a motorral hajtott vízi járművek működtetésére illetve vitorlázásra is nyílik lehetőség. Jelenleg Abádszalókon és Tiszafüreden van kikötő, de számos Tisza part menti területtel rendelkező település törekszik saját, kedvtelési célú kikötő infrastruktúra kialakítására.

2.5. Gazdaság

A Tisza-tó térsége elsősorban mezőgazdasági hasznosításra kínál lehetőséget. A tó környezetében nagyrészt az alacsonyabb termőképességű, elsősorban természetvédelmi funkciójú területek dominálnak. Jellemző a kiterjedt rétek, legelők, valamint halastavak jelenléte, sok helyen még eleven a pusztai táj- és tanyás gazdálkodás. A térség jelentős ipari potenciállal nem rendelkezik, de egyes ipari tevékenységek néhány településen meghatározóak. Vannak olyan települések, ahol máig megmaradtak a hagyományos kézműves tevékenységek, mint például a kosárfonás és gyékényfonás.

A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet jelöli ki a szabad vállalkozási zónának minősülő települések, ami alapján a Tisza-tó térségében közel a települések fele minősül szabad vállalkozási zónának.

A gazdasági infrastruktúrát tekintve a térségben egyedül Polgáron és Karcagon található ipari park, ahol elsősorban járműipari beszállítók, illetve élelmiszeripari és logisztikai, valamint hulladék hasznosító cégek telepedtek le.

A regisztrált vállalkozások ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a térség adottságait kihasználva sokan vannak a mezőgazdaság, erdőgazdálkodási, halászati nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások.

A Tisza-tó menti térség településeinek általában alacsonyabb a vállalkozás-sűrűsége a kapcsolódó megyék többi területéhez viszonyítva és ennek következményeként a bruttó hozzáadott érték termelése is alacsonyabb ezen a területen.

A térségben a megújuló energiaforrások közül a geotermikus és a vízenergia hasznosítása az elsődleges. A térség termáladottságai kiválóak, mivel egy termálgerincen húzódik. Az idegenforgalmi hasznosítás mellett a mezőgazdasági és a lakossági távhőszolgáltatás fokozottabb igénybevétele is perspektivikus. Potenciális lehetőségek és lezárt kutak majd minden településen rendelkezésre állnak. Az egyéb szóba jöhető energiaforrások közül a nap, szél és biomassza (energiafű, energiaerdő) kiaknázása az Alföld természeti adottságai alapján megalapozottnak tekinthető.

A Tisza-tó környéki települések arculatát, de településközi kapcsolatainak intenzitását is egyre inkább meghatározza a fejlődő turizmus. A turizmus szervezéséhez szükséges együttműködés a térségi műszaki infrastruktúrák kialakításában jelentkezik, pl. térségi szennyvíz, hulladékgyűjtési és ártalmatlanító rendszerek.

A turizmus az utóbbi évtizedben a Tisza-tó környezetének fontos gazdasági tevékenységévé vált. A térség több olyan adottsággal is rendelkezik, melyek a turisztikai kereslet legújabb irányzataihoz kapcsolódnak. A fő vonzerők között a Tisza-tóra épülő horgászati, fürdési, és vízi sportolási lehetőségek, a tiszai evezés, a kerékpározás, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Tisza-tavi Madárrezervátumának látogathatósága emelhető ki.

A térség termálfürdői gyógy és wellness szolgáltatásokkal, valamint az egyes települések rendezvényei számítanak még jelentősebb vonzerőnek. A térségben meglevő turisztikai termékek versenyképességét negatívan befolyásolja a környezeti kultúra alacsony színvonala, a természeti értékek nem megfelelő védelme, a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek, a szállás és vendéglátás helyenkénti kezdetlegessége, és az egymást segítő turisztikai termékek hiánya, összehangolt marketingje. A rövid szezon miatt a beruházások megtérülése hosszú, a kialakított árak sokszor nincsenek arányban a szolgáltatások minőségével.

Az ágazat fejlődésének középpontjában a meg lévő vonzerőkre építve, a tapasztalható hiányosságok kiküszöbölésével az ökoturizmus, falusi turizmus, termálturizmus, kerékpáros és lovas turizmus, horgász-, vadász- és vízi turizmus, a kulturális turizmus, valamint a gasztronómiai- és borturizmus állhat. A kínálatba területileg a Tisza-tó közvetlen környékén túl a tágabb térség is sikeresen bevonható. A környezeti állapot és a természeti értékek megóvása és javítása a térség fejlődésének egyik záloga. A Tisza folyó vízminősége jellemzően „jó-tűrhető”. Probléma a Felső-Tisza-vidéki szilárd hulladékok okozta vízszennyezés, amely árvíz esetén − amennyiben az áradás mértéke meghaladja az őrzátonyok szintjét, azon átbukva − bekerül a medencékbe. A vadkempingezés után is sok hulladék marad a parton és a vízben.

A Tisza-tó térsége területi versenyképesség szempontjából nincs kedvező helyzetben. A turizmust a kedvező tendenciák és lehetőségek ellenére is a nagyobb forgalom – szerényebb gazdasági haszon jellemzi. Az utóbbi időben – a pénzügyi válságot követő évek visszaesése után- a vendégéjszakák száma újra növekszik és a külföldiek számának minimális csökkenése mellett a belföldi látogatók érdeklődése volt tapasztalható a Tisza-tó és környéke iránt.

2.6. Fejlesztési politika

A Kormány a 1701/2013 (X.04.) számú Kormányhatározatával jóváhagyta a Tisza-tó Kiemelt Nemzeti Programot. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy a Tisza-tó térség mind a jelenlegi EU-támogatási időszakban, mind a következő hét éves időszakban a legnagyobb mértékű támogatást megkapja a Kormánytól. A Program megvalósításával 2012-2015 között 35 Mrd Ft. fejlesztési forrás áramlott a térségbe.

A Kormány – az Új Széchenyi Terv Nemzeti Programjainak meghatározásakor – vállalta, hogy programot indít a Tisza-tó fejlesztésére, az ökoturizmusban és az ökológiai gazdálkodásban rejlő, a térségben élők életminőségét érdemben javító lehetőségek kiaknázására.

A térség nagyobb része országos összehasonlításban leghátrányosabb illetve hátrányosabb helyzetű területnek számít. A térség gazdasága a szerkezetváltás megkezdése óta eltelt évtizedek folyamán leromlott állapotú, mely területek – a belső tőkehiány, a külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya, a kis- és középvállalkozások térségi súlyának elégtelensége, az ipari parkok, a telephelyek gyenge kihasználtsága és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében is – a fejlesztéspolitika részéről sürgős beavatkozást igényelt.

Tekintettel a fejlesztéssel megcélzott terület gazdasági lemaradásának okaira, egy olyan fejlesztési program kidolgozására volt szükség, amely a jelenlegi EU költségvetési időszakban, eszközök és ágazatok tekintetében is képes kombinálni a szükséges fejlesztési programokat és azok megvalósításának pénzügyi hátterét.

A Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyei, továbbá érintőlegesen Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú- Bihar, értékalapú fejlesztése érdekében – egyedi tervezésű – hatásait tekintve ciklusokon átívelő, integrált területfejlesztési program sürgős kidolgozása vált szükségessé.

Fejlesztési prioritások:
• komplex vízvédelmi beruházás a Tisza-tó térségében,
• külső és belső közlekedési kapcsolatok fejlesztése,
• komplex turizmusfejlesztés, turisztikai célú kerékpáros-barát útvonalak fejlesztése,
• biológiai szúnyoggyérítés, K+F,
• a jövőbeni projektek előkészítése

2.7. Adatelemzés

A befektetés-ösztönzési stratégia megírását megelőzően kérdőíves adatbekérésére került sor a Tiszató térségében található 43 településről (lásd melléklet). Beszédes, hogy a vizsgált településekről, többszöri kérés után is 5 egyáltalán nem küldött adatokat. Ezek alapján megállapíthatjuk az önérdek felismerésének és a gyenge együttműködési képesség tényét, mint a térségbeli településekre részben jellemzőt, amely egy újabb, erősítendő szempontként jeleníthető meg a stratégia során.

Ezen települések esetében, ahol rendelkezésre álltak, más forrásokból kiegészített információkból vagy becsléssel kerültek megállapításra az alkalmazott adatok. Emiatt a rendelkezésre álló adatbázis precíz elemzésre nem alkalmas, viszont használható a főbb jellegzetességek megállapítására és az irányvonalak kialakítására.

Lakosság:

  A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács illetékességi területén lévő 43 településen összesen 130 ezer állandó lakos él. Az átlagos lakosságszám nem éri el a 10 fő/km2-t, ami jóval az országos átlag alatti.

                                                          1

2

   A térség település szerkezetéről megállapítható, hogy túlnyomó részben kis lakosságszámú falvakból áll, három nagyobb központtal, amelyek átlagos lakosságszáma sem éri el a 15 ezer főt.

Megközelíthetőség

A települések autópályától való átlagos távolsága 40 kilométer, de ennél kedvezőbb értéket kapunk, ha a Tisza jobb partján lévő településeket vizsgáljuk, sőt vannak kifejezetten az autópálya mellett fekvő falvak, városok is. Ennél rosszabb helyzetben vannak a Tisza tótól délre fekvő kistelepülések, amelyek mind az autópályától, mind a 4-es számú fő úttól is átlagosan több mint 30 kilométer távolságban fekszenek.

  A 43 településből 16 (37 %) vasúton is elérhető, de ebből csak egy található villamosított fő vonal mellett. Viszont a Tisza mentén fekvő települések kb. 80 %-a (12 település) rendelkezik valamilyen kikötővel.

Gazdaság

A 43 településen több mint 2500, településenként átlagosan 58 bejegyzett vállalkozás működik, de 13 település ez a szám nem haladja meg 10 céget. Nagy a vállalkozások koncentrációja a nagyobb népességszámú és lokális központi funkciót betöltő Karcagon és Tiszafüreden, ezen a két településen található a térségbeli cégek 41 %-a, míg a lakosság alig 25 %-a él itt.

3

  Az egyéb kategóriába tartozó vállalkozások takarják a szolgáltatásokat nyújtókat (pl. fodrász, könyvelő), ehhez képest meglepően kevesen foglalkoznak a térség adottságait kihasználva turizmussal. A legiparosodottabb település Karcag és Tiszafüred, míg a kereskedelmi vállalkozások e két település mellett még a kiváló logisztikai adottságokkal bíró Polgárt részesítik előnyben. Jellemző a 10 fő alatti munkavállalói létszám, az 50 fő feletti létszámot, kevesebb, mint a vállalkozások 1%-nál találhatunk.

  A térségre általában jellemző az országos átlagnál (6-7 %) magasabb munkanélküliség, azonban különösen magas, 40 % feletti munkanélküliséget tapasztalhatunk Újlőrincfalván, Kiskörén, Tiszanánán, Tiszabőn, Tiszaburán.

4
A települések nyilvántartása szerint összesen 450 hektár iparterülettel rendelkeznek, amely az igények függvényében további kb. 800 hektárral bővíthető lehet. Kiemelkedik ebből a körből Karcag, ahol több mint 200 hektáron van iparterület, illetve Polgár, ahol 60 hektáron működik ipari park. A relatíve jelentős, potenciálisan bevonható terület nyilvántartó települések közül Kunmadaras (volt katonai reptér) említhető meg.

5
A települések adatai szerint több, mint 10 ezer szálláshellyel rendelkeznek a turizmussal foglalkozók. Ezek 50 %-ban a magánszemélyek házainál érhetőek el, egyharmadunk kempingben és alig 6 %-uk a magasabb szolgáltatási színvonalat jelentő hotel kategóriában.

2.8. SWOT elemzés

Az adatok elemzése és a helyszíni megbeszélésekből leszűrt információk alapján a következő ábrát lehet felrajzolni.

10
A térség meghatározó jellegzetessége az Európában is egyedülálló és kiterjedt ökoszisztémája, amely a természetkedvelő nagyközönség kedvelt úti céljává teszik. Ez olyan erősség, amire a térség fejlődésének stratégiáját lehet építeni, mivel mint belföldön, mint külföldön nagy létszámban található olyan turisták, akik keresik a többé kevésbé érintetlen természeti környezetet és aktív pihenéssel szeretnék tölteni a szabadságukat.

Akadályozza a turizmusra épülő térségi fejlődést, hogy néhány kivételtől eltekintve a vizes pihenő helyekhez vezető utak rendkívül kátyúsak, leromlott állapotúak. Emiatt a tehetős – főleg külföldi – turisták, akik lakóautóval érkeztek vagy éppen csónakjukat szállították volna ide, inkább lemondanak a part megközelítéséről, mert nem kockáztatják értékes eszközeik károsodását.

Akadályozza a fejlődést, hogy a térségbeli önkormányzatok nem egymást segítve, hanem egymással versenyezve kívánnak fejleszteni, ami következtében nem jönnek létre az egymást kiegészítő turisztikai attrakciók, illetve elaprózódnak az itt elkölthető fejlesztési források.

A térségben sok helyen magas a munkanélküliség, sokan elvándorolnak oda, ahol szakképzettségüknek megfelelő munkát találnak. Az itt maradók nagy része nem vagy alig rendelkezik piacképes tudással, munkára foghatóságuk alacsony, közmunkát is nehéz számukra biztosítani. Egy esetleg idetelepülő nagyobb gyártóüzem számára nehezen lenne biztosítható minőségi munkavállalók elegendő létszáma.

A Tisza tónál – néhány kivételtől eltekintve (pl. Poroszló, Tiszafüred, Hortobágy) nincs olyan tematikus látnivaló, alternatív fürdési vagy szórakozási lehetőség amely az esős napokon vagy kuriozitása miatt messziről is idevonzaná az érdeklődőket. Az ideérkezők pedig azzal szembesülnek, hogy alig-alig találni magasabb igényeket is kielégíteni képes, elegendő férőhelyet biztosító szálláshelyet.

Hatalmas potenciális lehetőséget nyújt az itt élők számára a turisztika átfogó stratégia mentén történő fejlesztése, amely keretében az egyes települések egymást kiegészítő, más-más célcsoportra fókuszáló attrakciókat hoznak létre (pl. vízi vidámpark, gyógyfürdő, múzeumok, stb.) és azt egységes marketinggel és rendezvényprogram keretében értékesítik. Külön kell szolgáltatásokat kidolgozni a diákok, a családok, a horgászok, a vadászok, a kerekpárosok, a vitorlázók, természetjárók, vízi sportolók, gyógy- és egészségturisták, valamint a külföldiek igényeire és a Tisza-tó térségét egységes, de sokszínű turisztikai termékként kell értékesíteni.

Az önkormányzatok számára lehetőséget jelentene a közmunkások seregének foglalkoztatására, ha hozzájuthatnának a területükön lévő, nem használt majorságokhoz, állami földterületekhez és ott mezőgazdasági termelést és egyéb sok élőmunkaerőt igénylő kézműves, hagyományőrző tevékenységet végezhetnének a munkanélküliek vagy közmunkások alkalmazásával. Ez munkalehetőséget biztosíthatna a turisztikai szezonon kívül időszakban is.

Lehetőséget kínál a térség új karakterének kialakítására a fókuszálás a megújuló energiára, kapcsolódva a kiskörei vízi erőműhöz, napelem és szélerőmű parkok, továbbá geotermikus hő hasznosító energiatermelő egységek létrehozásával a térség lehetne a megújuló energiatermelés bemutató „terme”, amelyre alapozva további kutatás. fejlesztési kapacitást lehetne telepíteni és egy újabb turisztikailag is vonzó színfolttal gazdagodna a terület.

Veszélyt jelenthet a turizmusra alapuló térségfejlesztésre nézve, ha a klímaváltozás hatására oly módon változik meg a klíma, ami felborítja a természetes egyensúlyt és szélsőségessé válva pl. hideg, esős nyarak, nagy árhullámok, belvíz, erdőtüzek stb. révén elriasztják a térség utazókat vagy lecsökkentik az ott tartózkodásuk idejét.

Veszélyt jelenthet még, ha a térség fejlesztésére szánt forrásokat nem sikerül egységes stratégia mentén, koordinált módon felhasználni és nem sikerül megállítani a negatív folyamatokat, mert az idő előre haladtával egyre nagyobb összegeket kellene fordítani a minőségi változás eléréséhez.

2.9. Aktuális fejlesztési ötletek a Tisza-tó térségében

A jelenlegi Területi Operatív Program által kínált támogatási források kihasználására minden településen generáltak projekt ötleteket, amelyek két fő csoportba sorolhatóak.

a) A település önkormányzati fenntartású igazgatási, oktatási, egészségügyi intézményei épületeinek felújítása, karbantartása, utak javítása, buszmegállók, kerékpárutak kialakítása.
b) Turisztikai vonzerő növelésére irányuló fejlesztések

Ez utóbbira találhatók példák a következő listában:

11

3. A befektetéseket befolyásoló, várható fontosabb trendek

3.1. Klímaváltozás

Lassú, de markáns folyamat a klímaváltozás, azaz a globális felmelegedés, amely általánosságban szélsőséges időjárási és vízháztartási jelenségeket okoz, és amely hatással van az energia termelésre és felhasználásra, illetve a vízgazdálkodás területén stratégiai változásokat követel, miközben az ivóvíz és az élelmiszer trendszerű világpiaci felértékelődését eredményezi.

E hatás alól senki nem tudja magát kivonni; mivel, ha még ha az emberiség holnaptól felhagyna is a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásával, akkor is, a légtömeg és légkör tehetetlensége és lassú változása miatt a felmelegedés még évtizedekig folytatódna. Erről viszont szó sincs, így a következő évtizedekben az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése várható, amely hatására a Kárpát-medence egyre forróbb lesz és nagy lesz a csapadék időbeli és térbeli eloszlásában tapasztalható eltérés.

A klímaváltozás kockázatainak tudatosulásának következményeként egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntartható növekedési stratégiák és egyre hangsúlyosabb szerephez a helyi adottságokhoz és társadalmi struktúrához illeszkedő alternatív megközelítési módok.

Megerősödnek az olyan területfejlesztései szempontok, mint a társadalmi, gazdasági, környezeti sokkhatásokkal, válságokkal szembeni állékonyság, a hosszabb távú, nem kalkulálható klímaváltozási, demográfiai folyamatokhoz való alkalmazkodó képesség, továbbá a műszaki és szervezeti-intézményi megújulásra, kísérletezésre, tanulásra, új típusú együttműködésekre, összefoglalóan változásra való nyitottság és alkalmasság erősítése.

3.2. Demográfia és migráció

Magyarországon és a Tisza-tavi térségben is meghatározóak az évtizedek óta érvényesülő európai demográfiai trendek, mint az elöregedés, igen alacsony termékenységi mutatók, makro-regionális szintű területi koncentrálódás (nagyobb városokba vándorlás), illetve a népsűrűség csökkenése.

Termékenység tekintetében a jelenlegi igen negatív tendenciák a jövőt is determinálják, hiszen jóval kevesebb szülőképes nő fog belépni a felnőtt korba, mint korábban. Ugyanakkor a vidéki térségekben a mezőgazdaság népességeltartó képességének csökkenése folyamatos csökkenést követően, lassan megállt.

Magyarországot és ezen belül a Tisza-tavi régiót erősen érinti a migráció (el és bevándorlás kérdése). Az EU-ba történt belépésünk óta jellemző, de csak az utóbbi években erősödött fel, hogy a fiatal, nyelveket beszélő, szakképzett munkaerő nyugat-Európába vándorol a kedvezőbb jövedelmi és életszínvonalbeli kilátások miatt. Ez a folyamat különösen sújtja – többek között – az egészségügyet, az informatikai és gyártóipari és logisztikai területeket. A szakképzett munkaerő fejlett városi centrumokba áramlása az országokon belül is megfigyelhető. Különösen igaz ez a Tisza tó térségére, ahol nincs jelentős, nagy tömegeket alkalmazó ipari koncentráció és a mezőgazdasági tevékenység nem igényel már jelentős létszámokat.

Amennyiben nem sikerül a térségben olyan gazdasági tevékenységet telepíteni vagy a meglévőt úgy megerősíteni, hogy az elegendő létszámú lakónépesség számára biztosítsa a megélhetést és hosszú távú gyarapodást, félő, hogy kialakul egy negatív spirál, amikor a munkát hiába kereső és egyáltalán arra alkalmas népesség aránya meghaladja a települések szociális ellátórendszereinek kapacitását, ami áttételesen a közbiztonság romlásához, majd a még működő vállalkozás és turisztikai létesítmények ellehetetlenüléséhez vezethet.

A világ keleti és déli feléről Európába tartók célja nem elsősorban Magyarország, az, csak mint vonulási útvonal jön szóba, ezért rövid távon nem jelent demográfiai többletet. Áttételesen azonban mégis kihathat hazánkra a nyugat-európába irányuló bevándorlás, oly módon, hogy a migránsok miatt, az onnan kiszoruló mind nagyobb létszámú – elsősorban nyugdíjas – csoportok választhatják lakóhelyül Magyarországot, amennyiben az megfelelő ellátást, kedvező árakon képes lesz biztosítani számukra. Egy ilyen folyamatot a klímaváltozás tengerszintet növelő hatása is megtámogathat, elsősorban a Benelux államok esetében. Egy ilyen folyamatba a Tisza-tavi térség tiszta természeti környezetével és gyógyvizei kihasználásával tudatos építkezéssel akár profitálhat is.

3.3. Gazdasági trendek

Meghatározó a tudás, az információ és a kreativitás globális felértékelődése. Az európai trendek egyértelmű összefüggést mutatnak a népességkoncentráció, valamint a kreativitás és a versenyképesség között, miközben a hálózat kiépülése (közlekedési, infó-kommunikációs és társadalmi) egyre nagyobb szabadságfokot biztosít a szinergiák kialakulásához szükséges tudás- és információáramlás, illetve koncentrálódás számára. A társadalomtudományok a multikulturalitás és a kreativitás közötti pozitív kölcsönhatásra mutatnak rá, noha a multikulturalitás kétségtelenül a fokozódó társadalmi feszültségek forrása is.

A fejlett világ gazdaságaiban számos vezető már úgy fogalmaz, hogy elkezdődött a 4. ipari forradalom (Smart manufacturing vagy Industry 4.0). Ez az új gazdasági modell és a tárgyak internete (IoT = Internet of Things) a digitálisan összekapcsolt eszközök hatalmas mértékű fejlődésének leírására szolgál. Ez az új ipari forradalom – ahogy a korábbiak is – gyökeresen átalakítja majd a minden napi életünket, munkavégzésünket és az üzleti összekapcsolódás módjait. A hálózat lesz mindennek az alapja, ami lehetővé teszi a különböző struktúrák folyamatos összekapcsolódását és együttműködését Pl. a vevőkét az eladókkal, a hűtőkét a bolttal, az autókét egymással , a legyártott eszközét a gyártójával, a nagyvállalatokat a kkv beszállítóikkal, a (táv)munkavállalókét a munkáltatóikkal, a család tagjait egymással és így tovább. Ebben az új paradigmában még jobban fel fognak értékelődni a digitális kommunikációra képes eszközök és a az azokat használni képes munkavállalók. E folyamat támogatására irányul például az Európai Bizottságnak a Digitális Közös Piac létrehozására irányuló javaslata, ami összehangolná a szabályokat, hogy az adatok szabadon mozoghassanak a tagállamok között.

Ebben az új trendben még erősebben szét fog válni a digitálisan élenjáró, 4.0-ás gazdaság és a Magyar gazdaságra jellemző, gyakran még csak 2.0-ás szintű elméleti és gyakorlati valóság. Az új ipari forradalom azonban a másik oldalról pedig alkalmat is kínál az eddig távolság, nyelvi akadályok miatti ismeretlenségből való kitörésre, hiszen könnyű kapcsolódási lehetőségek miatt már nem lesz olyan fontos, hogy fizikailag mi hol van, hiszen minden egy helyen lesz; a világhálón. Ez egyben új lehetőségeket kínál az innovatív és digitálisan világpolgár, de lokálisan működő cégek számára is.

A Tisza-tavi térség szempontjából fontos turisztikai ipar trendjeit a fejlett országok gazdasági növekedése fogja meghatározni; amennyiben ezekben az országokban pozitív gazdasági növekedés lesz, akkor a nemzetközi turizmusra fordított összegek is növekedni fognak és így több juthat majd az erre a célra elköltött pénzekből a Magyarországon és ezen belül a Tisza-tavi térségre is. A turisztikai iparágon belül erős trend, ami továbbra is megmarad, hogy nő az aktív kikapcsolódásra, gyógyulásra vágyók és a tömegsportokban résztvevők köre. Továbbá az iparosodás, a várososodás további erősödésével párhuzamosan növekedni fog az igény a még relatíve érintetlen, természet közeli és falusias miliőt kínáló helyek iránt. E területen pedig a Tisza-tavi térség jelentős előnyökkel rendelkezik, illetve célzott fejlesztésekkel még jobban ki tudja használni ezeket a trendeket.

3.4. Energiatermelés változása

Az energiatermelés a modern ipari termelés kialakulása óta fontos stratégiai kérdéssé vált. Háborúk indultak, indulnak a kedvező áru és elegendő mennyiségű energia miatt és háborúk sorsát döntötte el a nem megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozó.

A kiszámítható, biztonságos polgári életnek is alapköve a megfelelő energiaellátás és az energia ára. E tekintetben nem várható alapvető változás, Magyarország továbbra is függni fog a földgáz és olajimporttól, viszont az elektromos energia esetében növekedni fog a megtermelt energián belül a megújuló, tiszta forrásból (nap, szél, víz, geotermikus) származó részarány és tovább fog decentralizálódni a termelés. Erősödni fog az a törekvés, hogy az energiát ott termeljék meg leginkább ahol felhasználják, hogy a szállítási, elosztási, vezérlési veszteséget, költségeket minél jobban minimalizálják.

Az innovatív vállalkozások évről-évre folyamatosan jelentik be a még hatékonyabb napelemek, szélturbinák és az alternatív energiatárolási megoldások kifejlesztését. Mind több magán és intézményi fogyasztó áll át a saját ingatlanán, a saját szükségleteit fedező elektromos energia megtermelésére.

Ebbe a trendbe érdemes bekapcsolódni a Tisza-tavi térség önkormányzatainak, saját fenntartású intézményeik energiaköltségeinek mérséklésére, a tetőfelületekre telepített napelemekkel, a geotermikus energia szélesebb körű felhasználásával. Ez a törekvés nem csak a fenntartási költséget csökkentheti, de beleillik a térség kiemelt környezeti adottságainak megőrzése támasztotta elvárásoknak is.

4. A befektetők szempontrendszerének ismertetése és a potenciális befektetők azonosítása

4.1. Befektetői szempontrendszer

Egy befektető – a verseny által serkentett módon – folyamatosan saját működésének optimalizálására törekszik. Ennek jegyében igyekszik hozzá hangolni kibocsátási kapacitásait a várható eladási volumenekhez. Ezen felül a kapacitásai használata során törekszik azok minél gazdaságosabb – költséghatékony – működtetésére. Így rendszeresen megvizsgálja, hogy az adott földrajzi lokáció, ahol éppen tevékenységét folytatja, milyen feltételeket kínál és hogyan hat a termelés és értékesítés költségeire.

12

Egy befektető, a fenti ábrán látható tényezők – a cég stratégiája által meghatározottak alapján – folyamatos optimalizálását és finomhangolását végzi. E feladati során leggyakrabban egy lokáció (input, termelési, értékesítési) kiválasztása kapcsán szokott kapcsolatba kerülni a települési önkormányzatokkal.

A bármely telephely kiválasztásának legfontosabb szempontja a logisztikai, hiszen szinte mindig szükséges vagy az input tényezők vagy a megtermelt javak (vagy akár a vevők – lásd turizmus) mozgatása és ez valamilyen módon és útvonalon történik. Ezen belül – a költséghatékonyság miatt szempont -, hogy vagy az inputokhoz vagy a piacokhoz legyen közel a termelést végző egység. Ennek optimalizációját (a megmozgatott anyag mennyiség idejének és költségének figyelembe vételével) követően vizsgálja meg egy befektető az input tényezők elérhetőségét, stabilitását és költségeit.

Emiatt egy lokáció kiválasztására irányuló befektetési döntéseknél kiemelten esik latba az autópályától (esetleg repülőtértől, vasúttól, kikötőtől) való távolság és általában az utak minősége. E két szempont egyaránt fontos, mert hiába van egy Tisza-tó partján fekvő kistelepülés relatív közel (30 km-en belül) az autópályához, ha az addig elvezető utak kátyúsak, leromlott állapotúak és azon kamionokkal csak lépésben vagy a műszaki károsodás veszélye mellett lehet közlekedni. Ezért a befektető első számú kérdése van-e út és az milyen.

Amennyiben az autópályától (szállítási útvonaltól) a távolság és a telephelyig vezető utak is megfelelőek, akkor következik az input tényezők mérlegelése.

Első sorban a hosszú távú, lassabban változó adottságok felmérése történik meg. Ezek elsősorban a rendelkezésre álló energia mennyisége és ára, valamint a telephely számára elérhető terület nagysága és jellege (belterület/külterület, valamint infrastrukturális kiépítettsége). Tehát a befektető letelepedésre vonatkozó pozitív döntése nem várható, ha kicsi – potenciálisan nem bővíthető – terület talál, illetve nem megoldott a megfelelő csapadék vízelvezetés, energia ellátás. Az (elektromos) energia árára csak akkor lehetne ráhatása egy önkormányzatnak, ha saját tulajdonú megújuló vagy geotermikus energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik.

A telephely adottságainak vizsgálatát követően kerül számbavételre a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége és minősége. Ma már természetes, hogy egy befektető nem csak a közvetlen befogadó település, hanem a tágabb környezetben (20-50 km) található települések munkaerő kínálatát is figyelembe veszi. Ennek során fontos szempont, hogy a tevékenység által megkívánt szakképesítésű munkaerő álljon rendelkezésre vagy működjenek olyan oktatási intézmények, amelyek képesek a igényeknek megfelelő át vagy továbbképzésre.

Általában az önkormányzatoknak kevés lehetősége van a finanszírozási vagy az intézményi környezet, a befektető számára kedvező alakítására, de egyáltalán nem teljesen eszköztelenek. Tudnak például helyi adó kedvezményt nyújtani, lobbizhatnak az országgyűlésnél kedvezményes vállalkozói övezetek kialakításáért vagy befektetési adókedvezmények nyújtásáért. Ezeken felül pedig segíthetik a befektetőket információs anyagok összeállításával, számukra kiemelt és rugalmas ügyintézés biztosításával.

A termelési folyamat és az értékesítés megszervezése, működtetése, irányítása, optimalizálása már elsősorban a befektető feladata és ezek csekély szerepet játszanak a telephely lokációjának kiválasztása során, ez alól csak a piacok közelsége vagy valamilyen lokálisan érvényesülő működési, értékesítési pénzügyi előny jelenthet kivételt.

4.2. Potenciális befektetői azonosítása

A Tisza-tavi térségben található településeket különböző fő kategóriákba sorolhatjuk az alapján, hogy mely – a településekhez köthető – tőke típusból rendelkeznek többlettel vagy éppen hiánnyal.

A) Az első jelentős település csoport, amely a Tisza, a Tisza-tó vagy a Hortobágy közelében fekszik. Ezen települések elsősorban Környezeti tőkében gazdagok és a turisták vonzására rendelkeznek előnyös tulajdonságokkal. E csoporton belül is vannak jelentős eltérések, amit a Gazdasági tőke, illetve a Társadalmi tőke ellátottságuk határoz meg. Ide tartozik például: Tiszafüred, Poroszló, Abádszalók, Hortobágy, illetve a többi vízparti település.

B) A második jelentős csoport, amelyik távolabb fekszik a turisták számára érdekes területektől és önmagában sem bír számukra nagy vonzerővel. Ezek a települések a Gazdasági tőke, illetve Társadalmi tőke adottságaikkal versenyeznek egymással és a befektetőkért. Ebbe a csoportba tartozik elsősorban: Karcag, Polgár, Kunmadaras, valamint a jelentősebb szabad iparterülettel, jó közúti megközelítéssel és képzett munkavállalók bíró települések.

13

Mindkét csoportba tartozó települések számára az a legcélravezetőbb, ha az adottságaikhoz legjobban illő befektetőket céloznak meg, így az A) csoportba tartozóknak a turizmus valamely területének fejlesztésében érdekelt befektetőket kell letelepedésre ösztönözni, ezért számukra az ingatlan fejlesztők, ezen belül is a szálláshelyet és turisztikai attrakciókat, wellness és szórakoztatási központokat építők a legfontosabb befektetői csoportok. Őket egészítik ki a megújuló energiahasznosításban érdekeltek beruházók.

A B) csoportba tartozó településeknek törekedniük kell a gyártás-összeszerelés, feldolgozóipari, logisztikai vállalkozások vonzására, amelyek aktívan be tudnak kapcsolódni egy beszállítói láncba vagy a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozásába. Környezeti Tőke (természeti adottságok, környezet minősége, megújuló erőforrások) Társadalmi Tőke (Városi infrastruktúra, közszolgáltatások színvonala, intézmények, kulturális javak) Gazdasági Tőke (Képzett munkavállalók, üzleti infrastruktúra, oktatás befektetés ösztönzés) Vállalkozások TELEPÜLÉS Lakosok Turisták

5. Stratégia célrendszere, végrehajtási lépések és kockázatok

5.1. Előzmények

A Tisza térségen belül kiemelendő a Tisza-tó térsége, melyet korábban kiemelt üdülőkörzetként határozták meg a tervek. A térség közigazgatásilag szétszabdalt, négy megye peremterületén található és számos hátránnyal küzd, ugyanakkor sok gazdasági lehetőséggel is rendelkezik. A területre már készült területrendezési terv, mely konkrét szerkezeti, terület felhasználási szintű javaslatokat, szabályokat határozott meg a térség egészének komplex fejlesztésére, ugyanakkor elfogadására nem került sor.

2005-ben készült el a Tisza-tó térség területfejlesztési koncepciója, amelynek fontos kiinduló megállapítása, hogy „a megindult fejlődésre tekintettel lehetőség van egy új, sajátos arculatú Tiszatavi térség kialakulására”. Azonban a periféria helyzet miatt a térségnek nincs teljes értékű belső központja, a város-vidék kapcsolatok a hagyományok szerint a peremeken lévő kisvárosok és a területen kívül lévő közép- és nagyvárosok felé irányulnak.

A 2008-ban készült Komplex Tisza-tó Projekt célja a térségi vízpótlás és a jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges vízi ökoszisztémák fenntartása, valamint a mezőgazdaság, a halászat és horgászat vízigényének biztosítása.

2014-ben készült el az Országos Területfejlesztési Koncepció és hozzá kapcsolódóan a megyei területfejlesztési programok, amelyek különböző területi, speciális és horizontális célokat tűztek ki.

A Tisza-térség mielőbbi koncentrált fejlesztésének szükségességét jelzi, hogy a társadalmi és intézményi tőke gyengesége hatványozottan jelentkezik és a szakképzett munkaerő elvándorlása folytatódik.

5.2. A stratégia alkotás jelentősége, célrendszere és folyamata

14

A fenti ábrán látható inkrementalista megközelítés az egyik oka a stagnálásnak. Amennyiben nem rendelkezünk egy elfogadott középtávú vízióval, vagy nem tartjuk magunkat az abban foglaltakhoz, akkor

• ad hoc döntések mentén történnek a változtatások,
• az erőforrások nem hatékonyan kerülnek felhasználásra és
• csak a változás lesz állandó, de a fejlődése megreked.

15

Ezzel szemben a stratégiai fókusz kialakításával és az abból levezett akciótervek segítségével

• meg tudja határozni az egyes területeket érintő rész stratégiáit, illetve
• tervszerűen tudja fejleszteni tevékenységét függetlenül a pillanatnyi változásoktól és
• így középtávon elindul a fejlődés.

A stratégia alkotás célrendszere és folyamata :

16

Kiinduló lépés a meglévő problémákból és, korlátoktól kiindulva egy olyan jövőkép kitűzése, amelyben már nem szerepelnek ez az akadályozó tényezők és elég ambiciózus és mozgósító erejű és iránymutatást ad a stratégiához. Erre példaként az alábbiakban bemutatjuk az országos és a balatoni területfejlesztési koncepciókat.

Az OTFK a következő jövőképet és célokat határozza meg:

17

5.3. A Tisza-tó térségének befektetés ösztönző stratégia alkotási lépései

– Problémák azonosítása
a) a térségben kevés vállalkozás működik, azok jövedelemtermelő képessége alacsony
b) a turizmusból élő vállalkozások jövedelmei erősen ciklikusak
c) kevés a megfelelő életszínvonalat biztosító munkahely és ezért jelentős az elvándorlás

– Motiváló jövőkép
a) a Tisza-tó térsége legyen Magyarország zöld szíve, amely követendő példaként szolgálhat az országon belül és kívül egyaránt a környezet megóvása mellett folytatott fenntartható fejlődésre, amely folyamatosan emeli az itt élők életszínvonalát.

– Versenytárselemzés
a) A Balaton rendelkezik jó közlekedési infrastruktúrával, magas színvonalú szálláshelyekkel, aktív vízi sport élettel, turisztikai attrakciókkal, országos vonzerejű rendezvényekkel,külön fejlesztési stratégiával és marketing támogatással, viszont ott is megoldandó feladat a turizmus ciklikusságából adódó jövedelem ingadozás.
b) A Tisza-tó térségének is szükséges, hogy a rendelkezésre álló erőforrásait oly módon használja, fel, hogy azzal versenyelőnyt alakítson ki, egyedivé kell válnia. Ezért definiálnia kell, hogy mi lehet az a versenyelőny, amivel rendelkezik, illetve, amelyet fejlesztéssel ki tud alakítani. Ezzel párhuzamosan szisztematikus munkával és tudatos marketing kommunikációval fel kell építenie a versenyképes imidzsét. Ez a Tisza-tavi térség esetében lehet „ A Magyarország zöld szíve” szlogen, amelyet a tartalommal a környezet tudatos és fenntartható fejlődést középpontba helyező, az öko- egészség-, és kulturális turizmusra valamint a természet közeli aktív tevékenységek paradicsomának kialakításának programja tud megtölteni.

– Célok kitűzése
A jövőkép eléréshez célokat kell kitűzni, amelyek tovább bonthatóak részcélokra és így együttesen egy egymást támogató komplex célrendszert képeznek. Ezek egy része közvetett hatással bír, mint például a közutak felújítása, más része pl. a város marketing direkt hatásokkal jár.

18

Feladatként jelentkezik a turisztikai attrakciók tematikájának, volumenének és allokációjának meghatározása, illetve a megcélzott, letelepedésre ösztönzött vállalkozások szegmenseinek azonosítása.

Ezekre a következő javaslatokat tesszük:

Turisztikai attrakciók

Ezekre a beruházásoknak mind a tervezet jövőképet kell támogatniuk, azaz az aktív természet közeli pihenést kell szolgálniuk. Ennek körében első helyen szerepelnek a természetes vízfelületek jobb kihasználást támogató beruházások, mint például kikötők építése, bővítése, strandok, fürdők gyógy- és rekreációs centrumok fejlesztése, vízi sportbázisok kialakítása, evezős pálya építése, stb. Továbbá kerékpárutak építése, információs táblarendszer, összkomfortos kempingek kialakítása, tájmúzeumok kialakítása, tematikus szórakoztató és ismeretterjesztő parkok kialakítása, horgász, vadász, lovas és kerékpáros turizmus feltételeinek javítása, lehetőségeinek bővítése. Ezen felül egyedi kulturális terek, koncert helyszínek létrehozása, továbbá minél több olyan attrakció kreálása, amely több évszakos vonzerővel bír.

Letelepedésre várt cégek

Ebben a körben érdemes megkülönböztetni hogy turisztikailag frekventált területen, illetve jó adottságokkal rendelkező vagy éppen azoktól távolabb eső településről van szó. A Tiszatavi térségben jól elkülöníthető a települések e két csoportja. Az első csoportba tartozók számára elsősorban a turizmus igényeit kiszolgáló, szolgáltató jellegű kis és közepes vállalkozások letelepítése lehet a cél, például hajó és egyéb sportszergyártók, horgászfelszerelések és egyéb szabadidős eszközök gyártói, természetes alapanyagok felhasználásával (bio) dolgozó élelmiszerek és gyógyhatású készítmények vagy kézműves termékek előállítói. Valamint az öko-jelleg és fenntartható fejlődés zászlaja alá besorolható innovatív start-upokat vagy működő vállalkozásokat, számukra speciális szolgáltatásokkal és marketing támogatással.

A második csoportba tartozó települések számára reális lehetőség a kis és közepes vállalkozások letelepítése, amelyek nem igényelnek tömegesen szakképzett munkaerőt, viszont értéket jelent számukra a szabad ipari terület, a jó közlekedési és logisztikai adottságok és valamelyik közelebbi nagyobb városban működő multinacionális cég beszállítói. Elsősorban a környezetipari, feldolgozóipari, összeszerelést, csomagolást végző vagy logisztikával foglalkozó vállalkozások jöhet szóba. Tekintettel a kedvező mezőgazdasági adottságokra érdemes az élelmiszeripari cégek letelepedését is ösztönözni. Érdemes lehet a meglévő vállalkozásokból klasztert szervezni és a teljes értéklánc létrehozójának minél több szereplőjét integráltan bevonzani, számukra egyedi, speciális szolgáltatásokat és szakképzési lehetőséget biztosítani.

– Alternatívák kidolgozása és azok elemzése Az egyes részcélok elérésére több megoldás is elképzelhető pl. a turisztikai attrakciók fejlesztése vagy az egységes projekt koordináció és menedzsment többféleképpen megvalósítható. Szükséges az egyes alternatívák részletes kidolgozása és előnyeik, hátrányaik elemzése. Az összességében legelőnyösebb megoldás kiválasztását követően elkezdődhet a részletes akcióterv megfogalmazása.

– Akcióterv és kapcsolódó pénzügyi terv kidolgozása A tényleges megvalósíthatósághoz szükség van a sikerkritériumok meghatározására, az operatív teendők megtervezésére, ütemterv és erőforrásterv megfogalmazására,a a feladatok felelőseinek kijelölésére, a minőségbiztosítást végző meghatározására, a mérföldkövek definiálásra, a kommunikációs stratégia és feladatok rögzítése és végül az akcióterv végrehajtásához szükséges pénzügyi terv kidolgozására, amely tartalmazza a források nagyságát, azok nyújtóinak megnevezését, a lehívások feltételeit és az elszámolási szabályok leírását.

A javasolt legfontosabb intézkedések:

•Jogszabályi támogatás a Tisza-tavi térség kiemelt státuszának biztosításra,
•Minden egyes települést érintő, 10 éves fejlesztési program kidolgozása, ahol a fejlesztési elemek (megvalósítandó              beruházások) egységes koncepció, egymást kiegészítő elemei,
•Szükséges pénzügyi források elkülönítése,
•A térségi, egységes projekt koordináció szervezeti és működési kereteinek megteremtése,
•Egységes térségi és lokális marketing stratégia kialakítása és marketing kommunikáció működtetése,
•Közutak felújítása,
•Iparterületek kijelölése, ipari szolgáltató centrumok kialakítása
•Befektetők igényeinek megfelelő szakképzés erősítése
•Jogszabályi és pénzügyi feltételek javítása az önkormányzatok vállalkozási tevékenységének elősegítésére, a helyi munkalehetőségek megteremtése céljából,

Az érdeklődő befektetők pozitív döntésének eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő marketing kommunikációs stratégia végrehajtása. Ennek tartalmára a következő javaslatot tesszük:

A lokális befektetés ösztönző marketing kommunikáció tartalma:

•Személyesség (pl. hatásos polgármesteri köszöntő, helyi hagyományok szerinti vendéglátás)
•Legfontosabb értékek, erőforrások kiemelése (település elhelyezkedése, megközelíthetősége, munkaerő-kínálata,                egyedi szolgáltatások, ügyintézés rugalmassága)
•A település megkülönböztető értékei, nevezetességeinek bemutatása (kulturális, történeti, egyéb egyedi                                jellegzetességek)
•Települési szolgáltatások elérhetőségének, színvonalának bemutatása (ügyintézés módja, adó- vagy egyéb pénzügyi           kedvezmények, támogatások, szakmai szolgáltatások)
•Gazdasági helyzetkép prezentálása (vállalkozások helyzete, jövedelmi viszonyok, termelési és szolgáltatási                          hagyományok, stb.)
•Konkrét kínálat bemutatása (telephelyek, Ipari Park, zöldmező, barnamező)
•Legfontosabb kapcsolatok, elérhetőségek (dedikált kapcsolattartó megnevezése a további információ megszerzéséhez)

– Végül elkezdődhet a stratégia tényleges végrehajtása, a végrehajtás monitorozása és az elért eredmények kiértékelése, valamint ennek minősítését követően esetleg a stratégia finomhangolása vagy átdolgozása.

5.4. A stratégia végrehajtásának kockázatai

A stratégiában csak a stratégiai szinten azonosított kockázatokat kell feltárni. Azokat, amelyek a konkrét beavatkozások megvalósulását veszélyeztetik az egyes akciók végrehajtási tervében kell meghatározni.

A kockázat forrása szerint megkülönböztethetünk:

Belső kockázatokat, amelyek az akciók végrehajtónak saját érdek körében merülhetnek fel, pl. szakemberek hiánya, szervezetlenség, kommunikációs hiányosságok. Ezeket hatásait alapos tervezéssel, külső szakértők bevonásával, rendszeres és formalizált tájékoztatásokkal, fórumokkal lehet csökkenteni.

Külső kockázatok első sorban azok, amelyek a külső –természeti, gazdasági – környezetből jelentkeznek pl. klímaváltozás, gazdasági válságok.

A kockázatok meghatározását követően meg kell becsülni azok bekövetkezési valószínűségét, hatásának nagyságát. Kiemelt kockázatnak tekinthetjük azokat, amelyek bekövetkezési valószínűsége és hatása is nagy. Ezek alapján szükséges egy kockázatkezelési terv kialakítása is, amelyben a bekövetkezési valószínűséget és a hatás minimalizálását eredményező intézkedéseket tervezzük meg.

Az azonosított kockázatokat a monitoring tevékenység során érdemes időnként újra értékelni.

A Tisza-tó térségi befektetés ösztönzési stratégia megvalósítása során – többek között – a következő kockázatok merülhetnek fel:

19

6. Felhasznált források:

Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési koncepció 2014

ITD Hungary: Elméleti kézikönyv befektetési stratégia készítéséhez önkormányzatok részére

wikipedia,hu

Vonatkozó jogszabályok:

27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól

1701/2013 (X.04.) számú Kormányhatározat a Tisza-tó Kiemelt Nemzeti Programról

1. számú melléklet: Kérdőív a Tisza-tó térségi önkormányzatok számára

20


A dokumentumok itt letölthetők:

2168B-4-2016_Tisza-tó_térségi_befektetés_ösztönzési_stratégia_2016_március_RowanHill_Global_Befektetési_Kft

2169B-4-2016_Tisza-tó_térségi_befektetésösztönzési_adatbázis_RowanHill_Global_Befektetési_Kft