BEMUTATKOZÁS

A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanácsot 2003. évben (1/2003. (IV.24.) TTFT határozat) az alábbi alapítók hozták létre a komplex regionális gazdaságfejlesztési projektek támogatása céljából:

• Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (Debrecen),
• Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (Miskolc),
• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács (Miskolc),
• Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács (Debrecen),
• Heves Megyei Területfejlesztési Tanács (Eger),
• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács (Szolnok).

Az alapítók jogutódja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló – módosított – 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) 28.§-a értelmében 2012. január 01. napjától:

• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (Miskolc),
• Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (Debrecen),
• Heves Megyei Önkormányzat (Eger),
• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat (Szolnok).

A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 2012. október 29-ei alapító okirata módosításával elfogadta a térség újbóli lehatárolását. Ennek megfelelően a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 43 település megyénkénti szintű lehatárolása az alábbi:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye (7 település):

Mezőkövesdi járás: Borsodivánka, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk

Mezőcsáti járás: Ároktő, Mezőcsát, Tiszadorogma

Hajdú-Bihar Megye (6 település):

Balmazújvárosi járás: Egyek, Tiszacsege, Hortobágy, Újszentmargita

Hajdúnánási járás: Folyás, Polgár

Heves Megye (10 település):

Hevesi járás: Heves, Kisköre, Kömlő, Pély, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána

Füzesabonyi járás: Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva

Jász-Nagykun-Szolnok Megye (20 település)

Karcagi járás: Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras

Kunhegyesi járás: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszabő, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora

Szolnoki járás: Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly

Tiszafüredi járás: Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős,

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke a Tanács elnöki teendőit a Heves Megyei Közgyűlés elnökétől vette át. A Tanács titkársági és munkaszervezeti feladatainak ellátása pedig 2015. január 01. fordulónappal a Heves Megyei Önkormányzati Hivataltól átkerült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatalhoz, a Tanács 6/2014. (XII.18.) számú határozata alapján.

A 43 településre kiterjedő működési terület 3280,52 km² kiterjedésű, 120.623-an lakják és a négy megyéből 10 járást érint részben vagy egészben.

A Tisza-tó térség négy megye határánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál helyezkedik el.  Fekvéséből adódóan a táj nagyon változatos, itt az alföldi, dombvidéki, és ártéri jellegű tájrészletek egyaránt megtalálhatóak. A térség vázát a Tisza-folyó, ill. a Tisza-tó alkotja, melyre szerveződik a térség. A Tisza-folyóra, mint meghatározó térszerkezeti elemre fűződnek fel a Hortobágy és a Borsodi Mezőség országos jelentőségű ökológiai rendszerei, amelyek északi irányban a középhegység táji adottságaival, élővilágával, délen pedig a Nagykunság mozaikos tájszerkezetével sajátságos ökológiai rendszert alkotnak.

A terület településeinek kapcsolati rendszereit nagymértékben meghatározza a Tisza-tó, mint térségszervező elem. Maga a tó a térszerkezetben rövid múltra tekint vissza. A tó létrejötte által generált adottságok új folyamatokat indítottak el a településrendszerben. 

14 települést, köztük a helyi vonzásközpontokat érint világörökségi helyszín, ez a települések harmada, az összes területe fele érintett világörökségi szempontból. A Világörökségi helyszínt a Hortobágyi Nemzeti Park Tisza-tó térségét érintő védett területei alkotják, a Puszta kategóriában.

A működési területen 9 város – ebből 5 járási székhely található (Mezőcsát, Heves, Kunhegyes, Karcag, Tiszafüred), továbbá 2 nagyközség és 32 község található meg.